Talán tavaszi nap lehetett és napsütötte délután. Árnyékok kissé megnyúlva hevernek a földön, egy köpeny nyújtózik a rusztikus fakerítésen. Az állomás személyzete kint tétlenkedik a második és harmadik sínpár között. Híre ment egy különleges dolognak, fotográfiát készít valaki. Így minden fontos ember ki állt a sínek közé. Jobbról az első a forgalmista lehet, sípzsinór csüng a második gombjától a mellzsebéig. Valami iratot is tartogat a kezében, tehát írástudó. A második, a csizmás ember, az állomás főnöke, a legrangosabb ezen a helyen. Nagyításban látni lehet a bal karján a karszalagját. A többieket csak találgatni lehet, melyik a pénztáros, a raktáros, a távírász, a málházó és egyéb állami ember. Hátul, balról az első és a második alak is vasúti személy, legfeljebb nem annyira fontosak, mint akik kint állnak a síneknél. Vasúti sapka van rajtuk, mereven és nem olyan hanyagul állnak, mint az egyéb állomási őgyelgők.
Nagyjából 20 év telhetett el a Budapest - Szolnok vasútvonal megnyitása óta. Az állomás még eredeti formájában mutatkozik. A növekvő galagonya fák lombjukat hullajtván nem gátolják az épület megszemlélését. Az épület sarkainál vakolatlan téglák díszlenek, a fa oromdíszt is teljes pompájában látjuk. Két nagyméretű olajlámpát látunk az épületre erősítve, a bal oldalihoz még a kezelő létra is neki van támasztva. E lámpák űzték el az állomás elöl az éjszakai sötétséget. Jó nagy jelzőcsengő is van falra felerősítve, megadva a módját, szép míves kovácsoltvas tartóval. Az épület belső elosztása kissé más, mint a mai elrendezése. A bal szélső ajtó az I. és II. osztályú utasok váróterme. Jobbra haladva a második ajtó az állomásfőnök irodájának ajtaja. A következő nyitva lévő ajtó a forgalmi irodáé, majd a jobb szélső ajtó pedig a III. osztályú váróterem bejárata.
A MÁV az állomások építésénél típusterveket alkalmazott, melyek a legapróbb részletekig ki voltak dolgozva és ez a berendezésre, bútorokra is vonatkozott. (Az állomásfőnök irodájában még az eredeti gyönyörű bútorok voltak még a 80-as években. Valamikor az átépítés előtt vitték el valahová.) A mi állomásunk a MÁV II. osztályú fővonal felvételi épületek terve alapján épült, amit majd a két háború között a balszárnyon megtoldottak. Így a nagykátai nagyobb épület lett, mint az eredetiben maradt Tápiószecsői, Sülysápi, Mendei, Maglódi állomások.
Nagyjából 20 év telhetett el a Budapest - Szolnok vasútvonal megnyitása óta. Az állomás még eredeti formájában mutatkozik. A növekvő galagonya fák lombjukat hullajtván nem gátolják az épület megszemlélését. Az épület sarkainál vakolatlan téglák díszlenek, a fa oromdíszt is teljes pompájában látjuk. Két nagyméretű olajlámpát látunk az épületre erősítve, a bal oldalihoz még a kezelő létra is neki van támasztva. E lámpák űzték el az állomás elöl az éjszakai sötétséget. Jó nagy jelzőcsengő is van falra felerősítve, megadva a módját, szép míves kovácsoltvas tartóval. Az épület belső elosztása kissé más, mint a mai elrendezése. A bal szélső ajtó az I. és II. osztályú utasok váróterme. Jobbra haladva a második ajtó az állomásfőnök irodájának ajtaja. A következő nyitva lévő ajtó a forgalmi irodáé, majd a jobb szélső ajtó pedig a III. osztályú váróterem bejárata.
A MÁV az állomások építésénél típusterveket alkalmazott, melyek a legapróbb részletekig ki voltak dolgozva és ez a berendezésre, bútorokra is vonatkozott. (Az állomásfőnök irodájában még az eredeti gyönyörű bútorok voltak még a 80-as években. Valamikor az átépítés előtt vitték el valahová.) A mi állomásunk a MÁV II. osztályú fővonal felvételi épületek terve alapján épült, amit majd a két háború között a balszárnyon megtoldottak. Így a nagykátai nagyobb épület lett, mint az eredetiben maradt Tápiószecsői, Sülysápi, Mendei, Maglódi állomások.
A bemutatott LEVELEZŐ - LAP 1905. előtt
készült, a hátlapon csak a címzésnek hagytak helyet ebben az időben.
Ekkor még sűrűn előfordult, hogy a képeslap elejére is írtak üzenetet.
1905. után válik a képeslap hátulja osztottá, ahol jól elfér a pár
szavas üdvözlet és a címzés is.
A régen lebontott, fából épített raktárépület típusterve is itt látható.
Felhasznált irodalom: Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások.
