Nagykáta főterén egy gyönyörű emlékmű - Sződy Szilárd nagykátai születésű szobrászművész alkotása - őrzi azok emlékét, akik az I. világháború iszonyú küzdőterein adták át lelküket az Úrnak.
Sokan nem tudják, de van egy emléktáblánk is, egy iskola falán állít emléket a hadba induló, majd életét vesztő tanító úrnak.
Az Epresi iskolában a harmadik osztályomat végeztem - 1951-52-es iskolai évben - Sztarek Richárdné volt a tanítónénim, a keresztnevét bizony elfelejtettem. Pár emlék mellett az is megmaradt az emlékezetemben, hogy a bejáratnál - a boltívek alatt egy emléktábla volt a falon. Mégpedig első világháborús emléktábla.
Gondoltam ezen az oldalon bemutatom ezt a táblát. Ki is mentem a helyszínre, ám úgy döntöttem, hogy ebben az állapotban nem fényképezem le. Szóltam a tüzércsapatom pár elérhető tagjának és leszereltük a táblát, az igazgatónő engedélyével. A csapatban van egy sírköves is, így a tábla szépen megújult. A felerősítő csavarokat újból öntettük. Mikor minden szépen összejött visszaraktuk a táblát.
Mint ahogyan olvasható, Mácsik István tanító úrnak állították az emléktáblát kartársai. Hogy mikor született meg a tábla arról nincs adat, az is lehet, hogy előbb mint az emlékmű. A tanító úrnak a neve - mint hősi halottnak - rajta van az emlékművön is, itt a véset szerint Macsik István volt a neve és karpaszományos őrmesterkén szolgálta a királyt és a hazát. Macsikék laktak Nagykátán, a Bajcsy Zsilinszky utca 70. sz. házból jött ki néha-néha - gyermekkoromban - egy öreg úr és tartott komótosan a központ felé.
Igyekszem megtudni ki volt a tanító úr és akkor kiegészítem a jegyzetemet.
Igyekszem megtudni ki volt a tanító úr és akkor kiegészítem a jegyzetemet.
