Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

A birkózó szakosztály

Volt régen egy kitűnő, élvonalban sportoló szakosztály, a birkózók, ami már úgy eltűnt, mint az éji sötétség hajnal hasadtakor. Sajnos.

Mondják, hogy egy fecske nem csinál nyarat! Hát, ez a mondás erősen sántít. Most bemutatok egy "fecskét", aki Nagykátán létrehozta a birkózó szakosztályt és egy idő után aratták az érmeket.

Egy 22 éves fiatalember érkezett Nagykátára, Kiss András (1907-1994), aki akkorra már több érmet szerzett meg. Mivelhogy szenvedélye volt a birkózás, 1929 -1930 években megszervezte a birkózó sportot, községünkben is. Innentől több évtizeden keresztül remekül művelték e sportot, a hazai élvonalban, országos bajnokságokon is. A csapat neve TURUL volt.

Kiss András 16 éves korában:

Edzeni azt kell, hiszen így tanul és erősödik a birkózó. Még ilyen körülmények között gyakoroltak, a sportpálya egyik füves részén és egy pokrócon.

Az alábbi kép 1932-ben készült. Látszik, hogy élvonalban sportol.

A csapatról 1931-ben készült ez a kép, Kiss András a középső sor jobb szélén áll a dresszben. Akkor versenyzőként és edzőként tevékenykedett. 

1953-ban Jászberény-Nagykáta Petőfi SE mérkőzés végeztével csapatképet készítettek. ( A politika nem tűrte a TURUL nevet.) Középen ülnek a neves vezetők, sport zászlót tartja a nagykátai Gulyás István és mellette ül Kiss András a Lehel-kürttel. Több arc még ismerős.  

A remek nagykátai birkózó sport 1980-83-ban elenyészett. Azóta csak emlék. 

A neves birkózó családi képe 1935-ből, első gyermekükkel.  Később még két fiú gyermekük született. Leszármazottaik jelenleg is Nagykáta polgárai.

   

Az alábbi képen a két fiúgyermek András és Sándor.


Kettő darab a nyert érmekből, az eleje és az írás: Jászbajnokság 1928. I. - Jössze* 1927. I :  

Válogatott nyert érmek. Ezek közül négy (a hátoldalon olvasható) a TURUL egyesület idejéből 1930-ból való, a többi más vármegyei (akkoriban is vármegyék voltak, az érmeken jól olvasható) versenyekről származik.

* Bírkózó egyesület rövidített neve (a szerk. megj.)

Szabó testvérek

Ez az írás és az itt bemutatott kép az előző " Volt egy régi ház..." c. íráshoz kapcsolódik.

A fotón jobbról kezdve első a katona ruhás Szabó János, aki Nagykátán ekkor még nem volt kocsigyártó mester. A katona ruhája közlegényre vall, 1908 vagy 1915 M. zubbonya van. Azt nem tudni, közös vagy honvéd baka, mert más – az azonosítást segítő – egyenruházati cikket nem látni a felvételen.

A második, egy elegáns ruházatú és szép bajuszú férfi, ő Magyar Pál. 

Mellette a felesége, aki Magyar Pálné, lánykorában Szabó Ilona, testvére a katonáknak.

A következő katonának Szabó Imre a neve. Ő őrvezető, az 1916 M. zubbonyán  lövészbojt, legénységi egytüskés a derékszíja.

Mindkét katona túlélte a háborút.

A fénykép Botfan M. neves fotográfus fényképészeti műtermében készült, Budapesten.