Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Üdvözlet Nagykátáról

   A megmerevedett pillanat köszön vissza erről az igen jó minőségű képről, mely a korabeli nagykátai fő utcán készített a fotográfus. A lovak unottan, egykedvűen, betakarva lópokróccal várakoznak, a sietős lépés megáll a levegőben, a fagyott sár, s a hófolt sem olvad tovább. Fagyos téli délelőtt jár az idő, bágyadt árnyékokkal.
   A takarékszövetkezetnél - a mai földhivatal - némi mozgolódás látszik, merthogy a kép bal szélén lévő épület - ma is álló építmény - arra szolgált. Vagy a Járásbíróságon van dolguk az atyafiaknak csak a napos oldalra húzódtak némi napsütés okából? A jobb oldalon némileg látszódó Bírósági épület amúgy sem kellemes hely, jobb ha messzebb van tőle az ember fia.
   De hol a posta épülete?
   Az még nem épült meg, itt még egy régi nádfedelű házacska leselkedik át fakerítésen, azon a helyen ahová majd a posta épülni fog. A távolban, ahol látszólag összeszűkül az utca, emberek és szekerek is igyekeznek valahová.
   A fotográfus rosszul jegyzetelt, mert azt írta a Levelező - lapra, hogy Vasut utcza. Pedig nem ez volt a neve! Igaz, hogy ez a  széles utca arról jön, de ez a szép nevű Erzsébet - királyné utca. A népszerű Sisi királynénkról elnevezve.
   A képeslap érdekessége, hogy 1907. július 3-án szerdán, dobták be a Budapest - Gyulafehérvár között közlekedő vonat postakocsiján lévő levélszekrénybe, amikor a szerelvény megállt a nagykátai állomáson. Ezt meséli a hátoldalán lévő pecsét.
   Ezt a remek lapot Weisz Lipót, korának népszerű kiadója,  fotográfusa fényképezte és adta ki. Nagykátáról 16 képeslapot készített .Ő vagy a segédei végigfényképezték a Kárpát-medence településeit, így maradt fenn nagyon sok értékes régi kép a századfordulót követő évekből.
   Forrás: Kucza Péter képeslap gyűjteménye.


Németh László fogata

   Egreskátán rendezett fogathajtó bajnokság egyik fogatát látjuk a képen. Fényesre csutakolt, feldíszített paripák húzzák a kocsit. Mit húzzák, szinte repítik a pompás állatok az erre az alkalomra alaposan kiglancolt lőcsös kocsit. A hajtó előírás szerint öltözve, árvalányhaj is libeg a kalapja mellett. Az utasa fiatal, elegánsan öltözött hölgy.
   Hátul jobbra fiatal legények lovascsapata, árvalányhajas kalapokban.
   Úgy néz ki a kép alapján, hogy a versenyt aratás után egy tarlón rendezték meg.
A háttérben talán keresztekben rakott gabona sejlik fel, a lovakat vezetők mögött.
   A kép 1936-ban készült, tulajdonosa Németh Lászlóné.


Leventelány otthon avatás

   A két világháború közötti időszakban, 1921-ben egy törvénnyel létrehozták a levente mozgalmat, melynek jelentős bázisa alakult ki Nagykátán. A leventeegyesületekben hazafias nevelésben részesültek a fiúk, 12 éves kortól 21-éves korig.
   1939-ben megjelenő II. törvénycikk már lehetővé tette a leventelány egyesületek felállítását, de ekkor még csak itt-ott jelentek meg hazánkban a csapatok, 10-19 éves lányok számára. 1943. november 9-én megjelenő többszörösen átdolgozott törvény alapján már gombamód szaporodtak el a leventelányok egyesületei.
   Mit is akartak a törvényhozók? Íme a törvény célja:
 
   "1. § (1) A leventeleány-mozgalom célja, hogy a leányifjúságot a hagyományos női erények szellemében való nevelés útján a haza és a család szolgálatára, különösen pedig a magyar anya feladataira és a honvédelmi szolgálatra előkészítse. (3) A leventeleány-mozgalom a vallási ismeretek bővítésével és a vallásos életmód gyakorlásával, állampolgári és honvédelmi, egészségügyi, gyermekápolási és gyermeknevelési, gazdasági és háztartási ismeretek közlésével és gyakorlásával igyekszik célját megvalósítani."
( Talán előbbre jutna hazánk az ilyen neveléssel!)

   Hogy Nagykátán mikor alakult meg a fiú majd a lány csapat, arról pontos adatom nincs. A már több évtizede működő fiúk csapatának már régen saját leventeotthona volt, a leventelányok otthonát 1944 júniusában (18 vagy 25-én) avatták fel Bundy János malomtulajdonos jóvoltából. ( Most Dózsa György út 22.)
   A  nagykátai leventelányotthon első volt szép hazánkban. Nagy avatóünnepet szerveztek, a Nagy Háború hőseinek emlékműve előtt, vitéz Béldy Alajos vezérezredes jelenlétében. Az esemény jelentőségét a Film Híradó jelenléte is hangsúlyozta.

A korabeli filmhíradó megtekinthető ITT.

Kép az eseményről:


A "Lányok útja" a leventelányok képeslapjának címlapja:


A leventék (fiúk) otthonában készült e kép 1943. március 15-én. Leventelány otthon ekkor még nem volt:


Még többet olvashat a levente mozgalomról ITT.