Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Járási irka

  Legutóbbi, Káló Jánosról szóló jegyzetemnél megemlítettem a "Járási irkát", mint egy érdekes kiadványt, mely szorosan kapcsolódott a Káló úr kereskedéséhez.
  (Milyen érdekes! Ezt a szót, hogy irka elhagytuk, nem használjuk, így talán lassan el is felejtjük. Pedig valószínűleg ez a név jobban illik rá mint a most használatos füzet.
   Az elénk táruló tiszta - még nem használt - oldalak arra késztetnek, csábítanak, hogy írjunk bele. Talán a kitalálójának az ötlete lehetett, hogy ír-kának, nevezte, azért mert bele ír-unk. Az 1910-es évek környékén Édesanyám elemi iskolába járt. Akkor a irka ismeretlen volt számukra. A palatáblát használták, ha a betűvetés tudományába elmélyedtek. Írásos "Házi feladat" nem létezett.)
   Káló János nagy gonddal állította össze az irka borító lapjainak tartalmát, hogy hasznos ismeretet adjon a kor nebulói számára a nagykátai járás múltjából. Az irka kockás, vonalas és tiszta oldalakkal jelent meg.
   Az első és a hátsó borító belső felén Kiss József szakavatott tollából
olvashatjuk: A nagykátai járás történetét.
  Kiss József a "Járási irka" kiadásakor a tápiógyörgyei Állami Elemi Iskola igazgatója volt.
  Íme az irka, egy aránylag épen fennmaradt példányának képei.