Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Nyár a strandon

Rekkenő a meleg, még a legyek is tegezik egymást. A jegenye csúcsán a levélke egy cseppet sem mozdul. A Napunk hőséggel bombázza a községünket. Nosza, irány a strand. Apraja nagyja bele a hűss vízbe, a zsúfolt medencében úszni már nem lehet, legfeljebb lubickolni. A medence elég kicsi, a fürdeni vágyó pedig sok. 

A kép 1940-es években rögzítette a strandi pillanatot. A medence szélén a Puskás Ottó tanár úr csücsül, hogy mit fog a kezében és akarja eldobni, azt nem lehet megállapítani. Előtte a vízben a Gyulai Margit tanárnő, fehér úszó sapkában, mosollyal az arcán. Előttük több gyermek, talán a tanítványaik.

Évekkel ezelőtt írtam a strandunkról, részletesebben ITT és ITT.