Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Iskolába kell menni…

A 20. század kezdetén, már szaporodtak nagyon a községünk gyermekei és iskolában kellett menniük, hogy okosodjanak. Azon időben már 900-1000 gyermeket kellett beterelni a szűk tanterembe. Hogy s mint, de iskolát kellett építeni, ami volt az nem elég. Az akkori iskolák már szűkösen voltak.

 Ezek voltak az iskolák: Tornyos iskola, Gazdag utcai iskola, Kántor iskola, Epresi iskola és az első nagyobb a Vásártéri iskola. (Ezeket a kisebb iskolákat is majd bemutatom.)

A gyermeksereg egyre jobban szaporodik, iskolát kell építeni! Neki is kezdtek 1928-ban, Kommer József építész megtervezte az épületet és Liska Béla építészmérnök irányította az építkezést. Ebben az évben az épület kész is volt. A meszes illatú tanteremben, új padokban, öröm lehetett tanítani és tanulni.

Az iskolának "Zárda" lett a neve, azért, mert Salvator nővérek tanították a gyerkőcöket. A Zárdába a felsőbb tanulók jártak, az 5. osztálytól. Délelőtt a lányok és délután a fiúk tanulták a tudományt, a következő héten fordítva volt.

Az alsó tagozatúak (1- 4-ig) a kisebb iskolákba jártak.

Az alábbi első képen, az épület már remekül halad. Nagyon érdekes a tető rész.

A kész épület udvara, tisztán és rendben.

A szép homlokzat az utca felé.

Az iskola zárt kertjében a nővérek sétálnak, tanulnak, vagy a virágokat gondozzák.


A képsor, Kucza Péter: NAGYKÁTA  Képek a múltból c. könyvéből származik.