Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Birkózóink

   A birkózás sportága 1929-30-ban honosodott meg nálunk a TURUL SE keretén belül. A szakosztályt  Kiss István hozta létre, aki Jászberényből költözött hozzánk. Igen rövid idő alatt figyelemreméltó eredményeket értek el.
   1934-ben a nagykátai egyesületből Pestre kerül Gulyás István már országos ifjúsági bajnok (junior bajnok) lett.
   Valami oknál fogva 1938-ban rövid időre megszűnt a szakosztály, majd Gulyás István újból talpra állította a és innen már folyamatosan működött.
   Az 50-es években győzelmet győzelemre halmoztak neves ellenfelek ellen is.
Neves ellenfeleik között voltak pl. GANZ, a KÖZPONTI SK, a TAXI budapesti csapatok, a vidékiek közül a dunakeszi, jászberényi, szolnoki, nagykőrösi és monori csapatok és még lehetne sorolni. A találkozókon Nagykáta csapata kitűnően szerepelt. Előfordult 8:0 és 6:2 eredmény is.
   Az eredmények továbbra is szépen jöttek, - csak a legnagyobbakat írom ide. 1957-ben Horváth Sándor és Juhász Sándor országos bajnokokságot nyert. De hullott még több remek érem is a következő években.
   1968-ban szünetelt a szakosztály, de 1969-ben Sipos László újból talpra állította. A következő 8 év a sikerek halmaza, majd megint 2 év szünet következett. 1980-83-ban Horváth András vezetésével újból feltámadt a nagy múltú szakosztály. De sajnálatosan 1983-ban végképen eltűnt Nagykáta sport életéből.
   A kép 1930. augusztus 3-án készült a birkózó szakosztályról, a Nagykáta - Budafok mérkőzés alkalmával. Középen ül Bundy János - Nagykáta nagynevű vállalkozója - a szakosztály vezetője.
   Forrás: Vörös-Meteor Sportkőr 75 éve    Kiadva: 1988. június 19.
A képet Babicz Károly őrizte meg.


Nagykátai anziksz

   (A képes levelezőlapot nevezték így - anzix vagy anziksznak - a németből átvéve. Mind a két írásmód használatos volt.)
   Az előző jegyzetem képéhez viszonyítva, szinte ugyanaz a fotográfus nézőpontja, csak az utca másik oldalán. A bírósági épület sarka éppen hogy csak bekandikál a képbe. A tűzfal mellett egy sövényféle, majd úgy néz ki, hosszú léckerítés, a mögött kastélyhoz tartozó építmények. A templomtorony is ott nyújtózkodik a kopasz ágak között.
   Az előtérben egy asszonyság aki egy rövid kabátos férfivel beszélget. Nagykátán nem volt népi viselet, az idősebb nők feketében jártak, néha egy-egy világosabb fejkendővel ellensúlyozva a ruha komorságát.
   A Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet Rt. épülete itt van mindjárt a bal szélen. (Most a Földhivatal van benne.) De mellette már megjelent a Posta épülete a kis parasztház helyén. Az előző 1907-évi lapon még nem volt ott, de egy 1910-es keltezésű képeslapon már ott van. Az épület tervezője egy látványos boltívvel kötötte össze, a Posta épületét a bank épületével.
   A most bemutatott lapot 1914-ben adta ki Bitskei Pál, Nagykátán. A Postára adás dátuma is 1914.
   Forrás: Kucza Péter képeslap gyűjteménye.


   Az 1900-as évek elején az akkori elöljáróság másképpen képzelte el a legnagyobb utcánk látványképét, mint ahogyan az mára kialakult. Több épületen látszik, hogy városi utcakép volt az elképzelés. Nézzük meg a nagyjából azonos időben épült középületek látványát. (Földhivatal, Posta, Bíróság.) Kivétel nélkül mindenhol a házak a szomszéd telek felé tűzfallal záródnak, kínálva a közvetlen melléépítést, egy városias házsor kialakítását. Nagy építészeti mozgások a fő utcánkon nem nagyon voltak, de a Bíróság  mellett az 1990-es években épített bank épületét is külön építették és a másik oldalán lévő lakóházat is. Hiába ajánlotta magát a Bíróság tűzfala. Az István király út és a Dózsa György út sarkán álló üzletházat már tűzfallal tervezte a tervező követve a majd száz évvel előtti építészek elképzelését. Jó lenne ezt a példát követni.
A Lidl áruházat is oda engedni ahol van, az már városképi merénylet volt. Van a város kellős közepében egy remek raktárépületünk egy sivár parkolóval.
Városias arculatunkra még várnunk kell pár száz évet.