Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Az új járásbíróság

A szép új Járásbíróság épületét épen 115 évvel ezelőtt, 1902. október 26-án adták át a köznek. Még azt is tudjuk, hogy délelőtt 11 órakor esett meg az átadási ceremónia. Új, a kornak megfelelő épületben dolgozhattak ezentúl a bírák, az ügyészek, az ügyvédek és egyáltalán mindenki, aki az igazságot szolgálta.

A régi épület is meg volt még, de elavult az idők folyamán, így az igény egyre követelte a jobbat. Hosszú ideig latolgatta, mérlegelte az elöljáróság az új épület helyét. Felmerült a Kossuth Lajos tér is, de végül az szép-nevű Erzsébet királyné útja bizonyult a legjobbnak.

Az alapkőletétel is ünnepélyességgel valósult meg 1902. március 26-án délután 15 órakor. Innentől kezdve gőzerővel beindult az építkezés, Szász Róbert királyi mérnök és műszaki építész  felügyeletéve. De az is lehetséges, hogy ő a tervező is. Tímár János ceglédi építész emberei emelték gyors kezekkel a falakat. Ennek meg is volt az eredménye, hiszen 6 hónap alatt tető alá hozták az egészet.

A tervező városi utcában, városi látképben gondolkodott, az épület tűzfallal simul a két szomszédos telekhez. Az utódok ezt nem vették észre, vagy nem akarták, így a városunk legnagyobb utcája olyan, amilyen. Földszintes város.

A járásbírósági épület udvarában kisebb börtönt is építettek, ahol az ítéletre várók ücsörögtek, itt várták be a bíróság ítéletét, melyet a bíró érdem szerint osztogatott. Persze ide foglár is kellett, hát ő is ott lakott az udvarban.

Felmerülhet, ha ez új épület, hol volt a régi?

Mind a mai napig is áll ez az épület - egyes írások szerint - 1872-től. Akkoriban Királyi Járásbíróság volt a neve. A hosszú oldalával a 31 sz. útra támaszkodó építmény ott van ahol az Ady Endre útra ránőtt Töhötöm utca. Fele meszelt, fele meg nem, ahogyan a lakók ápolják.

A szép képeslapot Faragó Lajos jóvoltából láthatjuk. Megjelent 1906-ban.

Forrás: Kucza Péter: Nagykáta Képek a múltból - c. könyve.



A huszártorony

Szépre, látványosra sikeredett az 1910. januárjában elkészült Bazársor. Szinte azóta jelképévé vált a településünknek. A Bazársor tervezésénél gondolni kellett arra is, hogy az üzletsorral elzárt Főszolgabírói Hivatal bejáratot kapjon a tér felől.

Ezen okból az üzletsor közepét magasabbra és szélesebbre tervezték, mert a kiemelt középső részen átjárót készítettek, amelyen lovaskocsival is be lehetett jutni a Hivatalba.

A kiemelt tetőzetre – mert nagyon oda illett – ráültettek egy huszártornyot. Huszártoronynak azt a karcsú tornyocskát hívjuk mely szinte úgy ül a tetőgerincen, mint huszár a lován. Nagykátán – hiába kutakodom az emlékezetemben – nincs ilyen tornyocska másik. Illetve, ez is csak volt. Ugyanis a Bazársor legutóbbi felújításakor leszedték "lováról" ezt a karcsú szép alkotmányt és az ÁFÉSZ már nem tartotta érdemesnek visszatenni, illetve felújítani.

A tetőzet megújult – új felfogásban, mert a cserepet, palára cserélték – ám a tornyocska lemaradt, mert hiányzott a szépérzék.
     
A Bazársori huszártorony igen sok képeslapról visszaköszön és látjuk még teljes pompájában, különösen a háború előtt kiadott lapokon.

A most bemutatott fényképek egyikén előröl látjuk, sajnos eléggé oldalról készült a kép, így csak sejlik a becsukható vaskapu és a kerékvető kövek két oldalán a bejáratnak.


A másik képen pedig hátulról az udvar felől, vagyis a kastély felől mutatja meg az épületet. Ezen a képen még látszik a kocsiátjáró boltozata. Hogy a fal – ami látszólag a kapu körül van – mi célt szolgált, egyenlőre nem jöttem rá.