Szentesen 1809. október 20-án, pénteki napon megszületett Horváth Mihály, egy tizenhét gyermekes családban.
Szegeden kezdte a tanulmányait 10 évesen, majd 1825-ben a váci papnevelő intézetben tanult. Folytatta a tanulmányait és bölcsész doktorrá avatták és 1831-ben pappá szentelték.
Több helyen szolgált míg egyszer csak megjelent Nagykátán. Pontosan nem tudni, de talán 1837-ben jött és káplánként tette a dolgát.
Nagykátán kezdte írni remek irodalmait. Az első ilyen volt a nyomtatásban megjelent "Koszorú", Keglevich Géza tiszteletére írt halotti ének, 1837-ben.
Úgy tudni, hogy másfél évet volt Nagykátán ez alatt még a grófi csemetét, Bélát is tanította.
A szabadidejében nagy buzgalommal a magyar történelmet kutatgatta. Szinte ömlöttek a tanulmányai, és 1841-ben a Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. A sikeres papi pálya miatt feljebb emelkedett, 1848-ban Csanádi püspök lett belőle, majd 1849. május 2-án a vallás és közoktatásügyi miniszter székében foglalt helyet. 1849. április 5-én Kossuth Lajos kíséretében újból Nagykátán jelent meg.
A szabadságunk leverése után hazánkban bujdosnia kellett. Segítséggel elhagyta hazáját, Lipcsébe és onnan Belgiumba menekült. Muszáj volt, mert a haditörvényszék előtt halálra ítélték, és ezt jelképen meg is tették. Mert nagy magyar hazafi volt, az egyház is kitagadta. 18 évet száműzetésben töltött több nyugati városban, ott is a magyar történelmet kutatta a levéltárakban.
1867-ben Erzsébet királynénk segítségével visszajöhetett Magyarországba, köztisztelettel fogadták. Erzsébet királynénkhoz, audienciára lett meghívva. Mikor Horváth Mihály püspök meglátta az asztalon a betiltott könyvét, a: "Függetlenségi harc"-ot, nagyon megdöbbent, hiszen ezzel is nagy baj volt. Erzsébet királyné a püspökkel, hosszan tárgyalta a könyvben leírtakat. Ezek után többször megjelent a királyi palotában és a magyar történelmet tanította, magyarul, úgy a királynét, mint a gyermekeit, Gizellát a főhercegnőt és a trónörököst, Rudolfot. (Azt tudni kell, hogy Erzsébet királynénk remekül beszélt magyarul, és a gyermekei is. A körülötte lévő hölgyek is mindig magyarok voltak.)
A képeken: Erzsébet királyné (mellette) Gizella a főhercegnő, (hátul) Ferenczy Ida, (közepén) Rudolf trónörökös, Horváth Mihály és Andrássy Gyula gróf.
Később feltehetően Erzsébet királyné közbenjárására apáttá nevezték ki Horváth Mihályt, aki mindig is kiemelkedő volt a magyar történetírásában, tovább is a múltat kutatta.
1878-tól a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik, a bal oldali falsírboltok (B-286) alatt található.
 |
| A kép a kozterkep.hu oldalról származik |
Az adatok forrása: Káli-Rozmis Barbara - Erzsébet királyné és a magyarok
Kucza Péter: NAGYKÁTA ANNO múltidő történetek