Talán ez hihetetlen, hogy Nagykátán volt Fáy-kastély!
Pedig volt egy szép Fáy-épület, el is mesélem a történetét.
Nagykátán csak a Keglevich család épített kastélyt a falunk közepében. A gróf Keglevich Gábor, kinek ilyen titulusai voltak: asztalnokmester, hétszemélynök, koronaőr, főtárnokmester, Nógrád megye főispánja.
Gróf Keglevich Gábor 1854-ben elhunyt. A család eladta a kastélyt, és több kézen ment keresztül. A századfordulón Giergl Kálmán műépítész volt a tulajdonosa, aki nagy hírű volt. Kettő tervezetetét emelek ki, a Zeneakadémiát és a Klotild-palotát. Kell ennél több?
De Giergl Kálmán műépítész is eladta a kastélyt és így került Fáy Margit úrhölgy kezébe.
Lám-lám itt a bizonyíték, erre a képeslapra kell csak ránézni, rajta van a név, Fáy-kastély. A kastély előtt szépen ápolt rész látható. A kép közepén egy bronz gyermek áll az oszlopon, kezében körző és paletta. Biztos, hogy a műépítész állította oda. (A szobor most a Tápiószelei múzeum kertjében van.) Valószínű, hogy fái Fáy Margit lovas hölgy, ül kecsesen a gyönyörű lován. A képeslapot 1903-ban írták meg Budapesten. A kép hátsó felén csak a címzésnek volt helye. 1905-évtől már lehetett szöveget írni is, a kép hátuljára.
A szép kastély messziről is látható volt, a térről, de akár a templomtól is. A kastély főbejárata a tér felől volt, onnan mentek be hintókkal is, Most egy kopár udvarra néz a semmi épület. A kastély másik oldala az udvarra, az ápolt parkra nézett. (Ahol most bejárunk a hivatalba.)
1910-ben az egyetlen kastélyunkat eltakarta az épített Bazársor. Innentől a szép kastély látványa eltűnt. A bazársor közepén kiemelkedik egy homlokzat és a fölött a tetőn huszártorony volt. Ott középen volt egy átjáró, a kastély bejárata, ott hintóval is be lehetett menni. A háború után befalazták a bejáratot, valamilyen bolt lett belőle. Az átjárót a gyermekkoromban én is láttam.