Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Színes a kastély...

A régi világban, amikor már fényképezni lehetett, filmeken rögzítették a képeket. Azokat előhívták a piros fényű műhelybe. Ami kép előjött a negatívról, mind fekete-fehér volt a képen. Az ügyes  fotográfusok kitalálták, hogy színes képek is legyenek, mert azok szebbek. Kitalálták, amikor kész lett a fekete-fehér kép, elővették a színes festékeket, az ecseteket és kipingálták a fotográfiát.

Ez a kastély képeslapja is festett módon lett kész és nyomtatva. Valószínű, hogy ezeket vásárolták jobban már, mert szebbek lettek.

Meglátszik, hogy ugyanolyan látószögből fényképezték a képet, mint az egyik előző bejegyzésemben bemutatott Fáy-kastélyt fotót. Lehet, hogy egyszerre.