A temető kerítése

  A temetőnkben lévő különleges kápolna-kripta építése ügyében a Keglevich család 1760-ban levelet írt a a váci püspöknek. A levélben már ezt a területet temetőnek nevezi. Azt hiszem ez az első írásbeli említése a temető ittlétének. Hogy mikor került ide, azt már meg nem mondja senki. Tény, hogy valamikor a templom köré temetkeztek az elődeink. Bizonyára megtelt, vagy kicsinek bizonyult, de az akkori elöljáróság kirakta a temetőt a falu közepéből. Azt hihette jó messzire rakta, de ma már tudjuk rossz döntés volt, mert a temetőt ismét átöleli a terjeszkedő város.

  A temetőnek rendszerint van kerítése, vagy árka. Ezt a tégla kerítést, 1940-ben építették. A fényképet a 60-as évek elején készítették a Gimnázium emeletéről. A kerítés ekkor még a régi képét mutatja, nagyjából közepén, a főbejárattal. A szép  kaput és a személybejáró szárnyait, műkőből készült angyalos oszlopok tartották. Egész alakos angyalok domborműve vigyázta a temető főbejáratát.

( Hogy a temető főbejáratát miért ide tervezték arra némi elgondolásom van, de az egy másik téma.)

  A 80-as években a Községi Tanács felújította a temető kerítését. A téglakerítésből beton lett, és egy hosszú unalmas kerítés. A kerítés közepéből kiszedték a nem használt kaput az oszlopokkal egyetemben. A szép angyalos oszlopoknak leáldozott - nem egyezett az eszme az angyalokkal. Ma már senki nem tudja mi lett velük. Felhasználhatták volna, de nem tették.

  Egy elem azért még meg van, megmaradt, mert azt beépítették, csak belülről látható különlegessége. A mostani főbejárat bal, illetve kifelé jövet a jobb oldalon, láthatjuk a míves oszlopot, de ki tudja milyen rejtélyes okból, fordítva. Szegény a feje tetején áll. Az itt látható oszlop évszámából tudjuk a kerítés építését. A rajta lévő omega jel a véget jelenti, utalva a helyre, a temetőre, a földi lét végére. Az alfától indulunk megszületve és mikorra lepottyan homokóránk utolsó szeme az omega jelben, eltűnünk a földi létből.
   Az eredeti képet a Nagykátai emlékek oldalról kölcsönöztem.