Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

A régi főtér


   Nagy csupasz tér, nyáron bizonyára nagy porral. Ez volt a régmúltban Nagykáta főtere. Csenevész fák itt-ott minden rend nélkül.
   A kép baloldalán lévő épületnek - melyben pár éve még a könyvtár működött - a jobb sarkán van a Fogyasztási Szövetkezet boltja, amit a képeslap felirata is jelöl. Hátrább a nemrégen felépített (1910) Bazársor jellegzetes képe látszik. A kép jobb felén a Honvédemlékmű ( 1897), kerítéssel körbevéve. Eleink jobbnak látták a szép emlékművet bekeríteni, hiszen a téren a piaci tevékenységet folytattak a jelölt napokon.
   A bazársor közepén a szép huszártorony alatt nagy bejáró ásítozott, melyen keresztül kocsival is behajthattak a Szolgabírósági épület elé. Ekkorra a Keglevich kastélyban már a Szolgabíróság tevékenykedett. Sajnos egy fa lombja miatt nehezen látható a bejárat, de a jobb oldali kerékvető jól látható. A kocsik miatt szükség volt a kerékvetőkre, hogy ne sérüljön a bajárat kerete-fala.
   Ha a Honvédemlékmű kerítésének a bal oldalán továbbnézünk, meglátjuk az előbbi jegyzetekben említett Tóth Kálmán fodrász és borbély üzletét, illetve annak portál tábláit.
   A Fogyasztási Szövetkezet boltjától átlósan egy út tart a kép jobb oldalán lévő hidacskához mely az árkot íveli át. Ez a híd még ma is ezen a helyen lehet, illetve a  hidacska utódai. Az út irányából arra lehet következtetni, hogy az arról jövők ezen az úton jöttek az Istentiszteletre. A képet a korabeli fotográfus a templom mellett állva készíthette. Ezt az utacskát az 1934-ben felállított Nagykáta Hőseinek emlékműve szüntette meg, mert a kép készítésekor az még nem volt meg.
   A bemutatott képeslapot 1915. november 24-én adták postára a nagykátai hivatalban, ceglédi címzéssel. Rigó Katicza úrleánynak boldog névnapot kívánnak és tudatták a címzettel, hogy szerencsésen hazaértek és egyszer sem borultak fel, hét órára Kátán voltak.(Bizonyára lovas kocsin, hintón utaztak.)