Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Nagykáta szépsége

A fatörzs mögül egy szép arcú hölgy mosolyog felénk. Mivel hogy beléptünk egy új évünkbe, bizonyára nekünk sugározza a szép,  jó és boldog évet.

Köszönjük Kedves!

Nagykátán tudtommal két kőnyomatos képeslapunk van, ezek jelentik a kezdetek-kezdetét.

Ezeknek a képeslapoknak a hátulján csak címezni lehetett. A kép első részén, valamennyit írni volt hely, de csak üdvözleteket. 1905-ben változott a képeslap, mert az első fele csak kép volt. A hátsó oldalt két felé vették, ott volt a cím helye és a kevés üdvözlet rész, amibe az üdvözlet épp belefért.

Azon időben így írták a községünket nevét: Nagy-Káta.

( Másik kőnyomatos képeslapot, ebben a bejegyzésemben találják meg.)