Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Vásártéri iskola

Az 1800-as évek vége felé, nagy fejtörést okozott a szaporodó gyermeklétszám, a község vezetésének. Tanterem nem szaporodott úgy, mint a gyereksereg, így az adatok szerint 900-1000 nebulóra jutott 5 tanterem. Ami iskolaépület volt, annak az állaga romlott alaposan, így a bajok gyűltek rendesen.

Hová jártak akkoriban iskolába gyerekek?
Meg volt a Tornyos iskola, amit 1860-as években építettek. Létezett a Kántor iskola, de azt le kellett bontani az állapota miatt 1904. április 6-án. De az újonnan felépített épület már 1904. szeptember 4-én megnyitotta kapuit. Ezeken kívül még működött a Gazdag utcai iskola is. A gondokra némi enyhet adott az 1903-ban átadott Epresi iskola. Tehát eddig csak kicsi 1-2 tantermes épületekben gondolkodtak, ami csak némileg tudott segíteni.

Aczél Mihály községi képviselő javaslatára 1910-ben úgy határozott az elöljáróság, hogy nagyobb, több tantermes iskolát kell építeni. Az akarat megszületett, de a kassza üres lévén tanácstalanok voltak a tanácsnokok.

Az ügy érdekében Aczél Mihály elnökletével megalakult a Polgári Iskola Asztaltársaság, mely feladatul tűzte ki az új iskola építését. Az Asztaltársaság közadakozásra szólította fel a lakosságot és szépen beindult a gépezet.
Gyűltek az adományok, gazdagodott a pénztár. (A Keglevich birtok a tetőszerkezet anyagát adományozta.)

Mivel szépen haladt az ügy, 1911. márciusában Vida Artúr építészmérnök felügyeletével megindult a munka. Az iskolát az akkori vásártér sarkában kezdték el építeni. A korabeli térképeken akkor még csak a bal oldala létezett a mostani Rákóczi körútnak.

Érdekes hír a Nagykátai Járási Hírlap, 1911. május 21-ei számában:
„Nem lesz pince az új községi iskolánál. Vida Artúr építésvezető mérnök azt javasolta, hogy az emeletes most épülő és a vásártérre áthelyezett iskolánál a tervezett pince hagyassék el, mert a magas talajvíz miatt a pince építése sok költségbe és nehézségbe ütközne, holott a pincének semmi különös jelentősége nincs. Pince helyett  inkább megfelelő fáskamra épület emeltessék. A javaslatot a gyűlés elfogadta.”
Figyelemre méltó az idézetben az a rész, hogy „a vásártérre áthelyezett”! Ezek szerint eredetileg nem ide tervezték! Vajon akkor hová?

Nagykáta első több tantermes, emeletes iskoláját 1912. augusztus 24-én átadta az építésvezetőség, a község elöljáróságának.

Az akarat párosulva az összefogással, csodákra képes!

Az iskola képe, régi képeslapon.


Forrás:
Kucza Péter: Nagykáta, Képek a múltból
Nagykátai Járási Hírlap