Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Báli meghívó

   1948. szeptember 9-én adták postára ezt a meghívót. 8 fillér ellenében ki is vitte a postás Szilágyi úrnak, a címzettnek, kinek ekkor még fodrászüzlete volt, később már kéményseprőként tevékenykedett.
   A meghívó a Nagykáta és Vidéke Ipartestület rangos "Szüreti mulatságára" invitálja a meghívottat és a hozzátartozóit. Azon régi időkben sok ürügyet kitaláltak arra, hogy együtt táncoljanak, mulassanak az emberek. A bál (zenés, táncos, mulatós est) ennek egy igen népszerű válfaja volt. Csak úgy kapásból a népszerűbbek közül: Katalin-bál, Mikulás-bál, Farsangi-bál, Szüreti-bál. A szüreti bál össze volt kötve egy mókás-vidám felvonulással is.
   A Szüreti-bál más volt mint a többi, azon okból is, hogy a tánctermet szőlővel díszítették. Ha már szőlő volt ott, lopták is azt rendesen, ezért kellettek a csőszlányok és legények. Párban őrizték a szőlőt, egyrészt úgy kellemesebb volt, másrészt eredményesebben elkaphatták a tolvajokat. Az elkapott szerencsétleneket a a bíró és a bíróné elé citálták - mely igen fontos tisztség volt itt a bálban is. A bíró a fontossága teljes tudatában osztogatta a tréfás büntetéseket, amit a gonosz tettenért, a lefülelt tolvajnak teljesítenie kellett, a bálozók nagy derültségére.
   A belépőért 3 Forintot kellett leszurkolni személyenként.
   Megfigyelhetők a kor keresztnevei, összehasonlítván a maiakkal.
   A meghívó a Lépesfalvi-nyomdában készült, Nagykátán.