Ezt a képeslapot egy kicsivel később készítették, mint amit korábban bemutattam ITT. Az előző képeslapon így írták a községünk nevét: Nagy-Káta. Ezen a lapon, már így írták: Nagykáta.
A Kossuth teret, a II. világháború után átnevezték Szabadság térre.
De a sár, még mindig sár. Pár fa is búslakodik, teljesen kopaszan. Ha a jobb oldal felé nézünk, akkor az erkélyes községháza homlokzata látszik, a következő ház eleje pedig a kántor háza volt.
Távolabb, de középen a parókia látszik és a tető gerince fölött – kicsit balra – halványan látható a Tornyos-iskola tornya.
A katolikus templomunk pompázik az új ruhájában.
A nagyon fontos artézi kút is ott van balra, a templom irányában. A legjobb volt, amikor négy csövön omlott a jó víz. Idők múltával átalakították, már csak 2 csövön jött a víz. Manapság se híre se hamva nincs meg.
Az artézi víz neve kicsit furcsa. Miért artézi? Franciaországban fúrták az első kutat, Artois-i grófságban – szinte hihetetlen – 1126-ban. Innen van a neve. Artézi víz csak az lehet, amelynek mélyre fúrt csövén, a lenti rétegek kinyomják a folyton folyó vizet.
