Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Téli zimankó

Ez a képes lap 1907-ben jelent meg, így mesélhet a régi Nagykátáról.

Úgy néz ki, hogy csípős a délelőtt. Ólmos, nem szerethető sötét szürke felhő itt pihen, a községünk felett és a ritka köd is itt kóborol a település közepében. A sár, a sár vastagon hasal az utakon tapad az mindenhová, a csizmára a lópatára, a kocsikerékre. Ha van egy kis fagy, ropog  rendesen a talpunk alatt. 

Távolabb, embercsoport is látható. Talán piacoznak? Ha tovább nézünk, ott láthatjuk a kastélyt és távolabb balra, a Királyi Járásbíróság épületét.

A bazársor nem volt még felépítve, ha ott lenne, nem látnánk a kastély épületét. A Bazársort 1910-ben építették.

Bal szélen az épített-átalakított katolikus templom emelkedik ki a térből. A munkálatokat 1903-ban fejezték be.

A Mária dombon, – ahol kúszik fel a hó csíkja – ott van a Fogadalmi Mária szobor. A pestisjárvány megszűnte után, hálából 1779-ben emelték ezt a szép szobrot.

Az országúton ballag egy kétlovas kocsi, rakománnyal. A lovak kicsit eltakarják az artézi kutat. Mindig vannak ott kannákkal, jó vízért jönnek. Községünkben – emlékezetem szerint – három artézi kútunk volt, plusz még a Bundiék malmánál. 

A bal oldalon szép nagy ház látható, az a Gemperle Károly főjegyző háza volt. Lebontották, rendőrséget építettek oda. A fehér homlokzatú ház is ott volt, de azt is lebontották. A harmadik,a Pilisy ház még áll.

A képeslap Kucza Péter gyűjteményéből származik.