Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Kossuth Lajos tér

Ezt a képeslapot egy kicsivel később készítették, mint amit korábban bemutattam ITT. Az előző képeslapon így írták a községünk nevét: Nagy-Káta. Ezen a lapon, már így írták: Nagykáta. 

A Kossuth teret, a II. világháború után átnevezték Szabadság térre.

De a sár, még mindig sár. Pár fa is búslakodik, teljesen kopaszan. Ha a jobb oldal felé nézünk, akkor az erkélyes községháza homlokzata látszik, a következő ház eleje pedig a kántor háza volt.

Távolabb, de középen a parókia látszik és a tető gerince fölött  – kicsit balra – halványan látható a Tornyos-iskola tornya.

A katolikus templomunk pompázik az új ruhájában.

A nagyon fontos artézi kút is ott van balra, a templom irányában. A legjobb volt, amikor négy csövön omlott a jó víz. Idők múltával átalakították, már csak 2 csövön jött a víz. Manapság se híre se hamva nincs meg.

Az artézi víz neve kicsit furcsa. Miért artézi? Franciaországban fúrták az első kutat, Artois-i grófságban – szinte hihetetlen – 1126-ban. Innen van a neve. Artézi víz csak az lehet, amelynek mélyre fúrt csövén, a lenti rétegek kinyomják a folyton folyó vizet.


Ipartestület és az utód

Településünkön az 1800-as években dolgozott a "NAGYKÁTAI VEGYES CÉH". A céh az iparosokat fogta össze.

Ez a név 1889. január 1-én átalakult, így lett "IPARTESTÜLET" a neve. Hogy addig hol működött a központjuk azt nem tudni. 1893-ban házat vettek, ami idővel szűk lett. Egy másik házzal kibővítették, így lett a szép nagy épület, az IPARTESTÜLET.

Az 1950-es években az Ipartestület ott megszűnt, Művelődési ház lett belőle

1953-54-ben ötödik osztályos voltam és egy Magyar irodalmi órán, Tóth Endre tanár úr elvitt  a kultúrház építkezéséhez. Akkor szinte teljesen átépítették a házat. Azt nagyon megjegyeztem, hogy a falak pucolatlanok, ablakok, ajtók sem voltak és a színházteremnek a plafon boltíve nagyon magas volt. A színházteremben pedig lehetett bukdácsolni sittek halmazán.

A tanár úr kiadta, hogy az építkezésről fogalmazást írjunk.

A füzetem már eltűnt, így nem tudom ide tenni a fogalmazásomat.

Az Ipartesület épülete anno.


2024-ben pedig művelődési központként, így látható.