Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Nagykátai Torna Egyesület labdarúgói

   Az Angliából kitóduló labdajáték divat, az adataim szerint Nagykátán, 1913. június 15-én vasárnap vált önálló egyesületté, az Aranysas vendéglőben. A labdarúgók a TURUL SE. nevét vették fel. Valószínű ez idő tájt  jelölték ki a sportpályát a vásártér területéből. Eddig az időpontig is volt némi kezdetleges labdarúgás nálunk, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület kebelén belül.
   A labdarúgópálya bal oldalán volt egy ház, nagyjából a nagy tér közepén, mely a cédulaház szerepét is betöltötte, vásárok alkalmával. A hivatali ember - ki írástudás birtokában volt - itt írta át a passzusokat ( Állatok igazolványa), az új gazda nevére.
   Nos, a labdarúgók ennek a háznak a hátsó részében tudtak átöltözni, majd a meccs végén az udvarban lévő gémeskútnál megmosakodni. Mindenki a maga lelkesedéséből játszott és küzdött Nagykáta hírnevéért. Lehet hogy a mérkőzés után kaptak egy nagy pohár szódavizet, vagy egy üveg sört, a lelkes szurkolók jóvoltából.
   Ennél régebbi képem a labdarúgó csapatról nincs, ez 1926-ban készült. A kép közepén micisapkában, csokornyakkendőben a bíró (játékvezető), a játékosok két oldalán a taccsbírók  (partjelzők) láthatók. Úgy tűnik nemzeti színű zászlókkal a kezükben.