Keglevichek nyomában XXV - Millennium ünnepében

1896-ban millenniumi ünnepségek kezdődtek Budapesten és szerteszét a falvakban, városokban. Óriási volt az ünnep, hiszen ezer évvel ezelőtt alakult meg Magyarország. Az ünnepi sorozat május 2-án indult és október 31-én csendesedett le.

Azon időkben szépen gyarapodott hazánk és szépült Budapestünk.

1896. április 21-én a képviselőházban, törvényt alkottak.

A törvényről és az ünnepi sorozat napjairól ITT lehet bővebben olvasni. 

Az ünnepségsorozat megnyitója május 2-án, szombaton volt. 

Itt volt a királyi család nagy létszámmal, de én csak  I. Ferenc József királyunkat és Erzsébet királynénkat említem.

A millenniumi ünnepre Nagykátáról is mentek, a Keglevich családból.

A fiúk a lovasbandériumban voltak, szép lovakon, nemzeti ruhákban. Balról jobbra: gr.Keglevich György (19 éves), gr.Keglevich István (16 éves) és gr.Keglevich Miklós (20 éves)

A jobb szélen ott van gr.Keglevich Gábor (49 éves) mint főrendi. A Főrendiház bandériumában lovagolt díszmagyarban.

Huszár ruhában van Bíber János a Keglevich család Egres-Kátai huszárja. 

A kép 1896-ban készült. A fényképet gr.Keglevich Miklós adományozta.

Az eltűnt ház

Ez a sarokház eltűnt, úgy mint a fagylalt a tölcsérről..

A kép 1910 környékén jelent meg, úgy mint képeslap. A fotográfus szépen beszínezte, akkor még nem volt színes film.

Abban a házban kereskedés folyt, látszik a felirat:                                                      

FARAGÓ LAJOS UTÓDA.  BOR VAS ÉS FŰSZERKERESKEDÉSE

Mint említettem az az épület eltűnt, a múlt évszázad közepe tájékán. Hogy az utódok is tudják, a mai térképen belerajzoltam a házat.

A kereskedés is valamikor megszűnt és utána a Szilágyi István fodrász üzletet nyitott, abban a házban. Erről, ebben a bejegyzésemben olvashatnak.

Bizonyára az utcán járók hamar felfedezték, hogy a fotográfus felállította az állványát és rátette a láda féle gépét. Még fekete leplet is rátette, ami alá bújik majd. Hamarosan össze is sereglett 10 arra járó ember. Egy közülük úgy elfáradhatott, hogy le is hevert. Legtöbbnek kalap volt a fején és páron sapka. Mert akin nem volt kalap és sapka az nem volt férfiember. Az asszonyka fejkendőt viselt.