„A felvételen egy közös gyalogezredbeli közlegény látható, valószínűsíthetően a Nagy Háború első időszakából. Sapkarózsája (FJI = Franz Joseph der Erste) és a kétfejű sassal díszített övcsatja mutatja, hogy nem honvéd, hanem közös bakával van dolgunk. Fején 1915 M. csukaszürke legénységi tábori sapka van, és 1908 M. csukaszürke tábori zubbonyban feszít, amelyen gyalogsági mesterlövész bojt látható. Már 1912-1913 folyamán is katona lehetett, ugyanis bal mellén a Mozgósítási Kereszt, vagy hivatalos nevén az 1912-1913-as Emlékkereszt látható. Zubbonya jobb mellrészén ügyességi jelvény figyelhető meg, de közelebbről típusa nem felismerhető. A közlegény oldalfegyvere az 1895 M. Mannlicher legénységi szurony.”
A katona kép Babucs Zoltán hadtörténésznek mesélte el a leírtakat.
Koncz László közvitéz - ha az emlékezetem nem csal - az 1970-es évek végén még élt, tehát túlélte mindkét háborút. Akkoriban került hozzám az alant bemutatott kőből készült nagyméretű jelvény. Az 1929-ben alapított Országos Frontharcos Szövetség jelvénye volt ez, ha a „Koncz László közvitéz becsülettel harcolt” szöveget levesszük róla. Ezt a jó nagy 30x60 cm-es, műkőből kiöntött "jelvényt" valami sírköves készíthette, persze cserélgetve a megrendelők neveit. Akkoriban azt hallottam, hogy a házak utcai homlokzatán az oroszok bejövetele (1944) előtt kint volt és csak akkor akasztották le a szegről, nem tudni merre fordul a világ, gondolattal. A vaspálcával megerősítetten kiöntött műkő jelvény hátulján, a felakasztáshoz egy drótfül is szolgált.
Kettétörve került ez a jelvény hozzám, egy réz szalaggal vettem körbe, így kibírja a felakasztást is.
Nem bizonyos, hogy a kőjelvény azé a Koncz Lászlóé volt akit a képen látunk, de nagy a valószínűsége.
Koncz László katonaképét Kucza Péter: NAGYKÁTA ANNO II. - könyvéből kölcsönöztem.