Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

Rögzített pillanat

Egy réges-régi fotográfiát vettem ki a fiókból. 

Sok gyerek, kicsik és nagyok, mosolygósak és komorak.

Talán valahol egy iskola udvarában készült a kép, sajnos a háttér mögött nem látható semmi, ami oda vezetne bennünket a helyszínre. Valami előadás is lehetett, a bal oldalon ülve hegedűt tartó fiúkat is láthatunk és felnőtteket is.

A régi képemet, a fotográfus 1903-ban készítette.

Akitől kaptam – több évtizede már – két nevet adott át, amit ő is tudott.

A  kis csemeték utolsó sorában, középen ül: Molnár István tanító úr.

Az álló sorban, a tanító úr felett balra, egy lányka fehér ruhában, sötét színű derékövvel. A neve: Krámer Erzsébet. Született, 1887-ben.