Ezen a helyen régi nagykátai fotográfiákat, anekdotákat és saját helytörténeti írásaimat találhatja az idelátogató. A fotók pillanatait, valakinek a kezében lévő, akkor még igen ritka, fekete csoda masina rögzítette. A fényes papírlemezek valahol egy fiók rejtekén, féltve őrzött dobozban élték át az évtizedek távozásait. Saját arcát senki ne keresse a képeken, mert azok csak a nagyapa, dédapa koráról mesélnek.
Múltidéző képek még lehetnek másnál is, családi albumban, politúrozott ládikában. Ha ott maradnak elvésznek a helytörténet számára. Ha kölcsönkapom, szívesen közlöm.

A „Vasut utcza”

Egy zordon havas téli nap, megjelent egy fotográfus – általában Budapestről – és Nagy-Káta utcáiról fényképet készített. Ezen képekből képeslapok készültek – nagy szerencsénkre – igy visszatekinthetünk a múltra.

A kép úgy százhúsz évvel ezelőtt keletkezhetett, akkoriban Nagykátát így írták: "Nagy-Káta", az utcát pedig utczának. A fényképész rosszul írta a képeslap címét. Ugyanis ennek az utcának a helyzete párhuzamos a vasúti sínekkel, az állomással, így ez az utca nem vezetett sosem a vasútállomásra.

Az akkori utcának és a mostaninak is Petőfi Sándor a neve. Sohasem változtatták meg a nevét, ennek a szép széles, kimért utcának.

Balról van egy szép épület, ami Unghváry Albert nyugalmazott adóügyi jegyző tulajdona volt. Én úgy emlékszem, hogy fináncok háza is volt, úgy az 50-es években.

Most az Idősek otthona van az épületben.

Sajnos a szép ház homlokzata egy részét és a bejáratot lebontották, tönkre tették.