Réges régi már ez a kép, hiába vallattam nem árulta el a korát. Talán a huszadik század elején készülhetett, következtetve a kopottságára és az öltözetekre.
Valamiért örülhetett a család, nem éppen dolgozós ruhában jelentek meg a masina előtt. Sötét vagy fekete ruházat, fehér ing, a nélkülözhetetlen kalappal. Valami ünnep van, az bizonyos. Névnap, születésnap? A három kislány is leült a földre, hiszen különlegesek az események, fotográfus van itt, mely a pillanatok pillanatát rögzíti. Meg egyáltalán, történik valami. Kendővel bekötve a fejük, ahogyan a felnőtteknek is szokása. Ne gondoljuk, hogy cipőcske van a lábukon, a lábujjaik kikandikálnak a ruhájuk alól. A középső kislány arca el van mozdulva, azért elmosódott.
Főzés is volt, ezt a bogrács árulja el, rúdon tartja két ember. A tüzelés nem ott történt, nem látszik a tűz helye.
A kép hátulján pecsétet látni a következő felirattal:
Weisz József
fényképfestészeti műhely
Budapest
A képet Gulyás Gábor őrizte meg.
